ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁSZF

 ÜZLETSZABÁLYZAT



Az eladó neve: Győri józsef Kisadózó

 

    Székhelye

7766 kiskassa Petőfi u 77

 

Bankszámla szám: Szig. Taksz.: 50800111-11033396-00000000

 

 mobil:+36-70-307-62 66

Nyitva tartási idő: Hétfő-Péntek  7-16-ig. 


A honlapon leadott rendelés nyelve :magyar és  írásban megkötött szerződésnek minősül!

A leadott rendeléseket 1 évig tároljuk, ezután megsemmisítjük!

Fizetési lehetőségek:

 utánvétel

előre utalás

személyes átvétel

Szavatosság: 

A szavatosság az áru, szolgáltatás rendeltetésszerű használatáért meghatározott ideig való jótállás. 

A vásárló: 


A szavatossági igény vásárlói benyújtásának határideje 2003. július 1-től 2 évre nőtt. 

A vásárlástól számított első hat hónapban jelentkező hiba esetén a kereskedő köteles bizonyítani, hogy a hiba a vásárláskor nem volt benne a termékben, hogy a hiba nem a teljesítéskor is meg lévő körülmények miatt keletkezett, hanem az áru rendeltetésellenes használata okozta. A Rendelet több kötelezettséget is felállít a kereskedő részére: mindenekelőtt a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyen rögzítenie kell a vásárlás tényét, illetőleg a kifogás beazonosításához szükséges adatokat, továbbá amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétől eltérően rendezi, ennek indokát is.

Szükségképpen szakvélemény beszerzésével lehet minden kétséget kizáróan igazolni azt, hogy a meghibásodás nem gyártási hiba eredménye. 

A törvény vélelem miatt az első hat hónapban a kereskedő köteles bizonyítani, és a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos valamennyi költséget viselni - így a szakvélemény beszerzési költségét is. 

Hat hónap leteltével a bizonyítási teher megfordul és a továbbiakban nem a kereskedőnek kell a hiba keletkezési körülményeit bizonyítania, és ennek a bizonyításnak a keretében az esetlegesen szükséges szakvéleményt beszereznie, hanem - a Rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében - a fogyasztó közvetlenül fordulhat a Főfelügyelőséghez. Ez esetben a fogyasztónak tudnia kell azt, hogy egyrészről a vizsgálat költségeit neki kell megelőlegeznie és az csak abban az esetben jár vissza neki, ha a kifogása alaposnak minősült. A vizsgálati díjat - mivel ez esetben az a szavatossági igény teljesítésével kapcsolatban felmerült költségnek minősül - a kereskedő köteles visszatéríteni, de a visszatérítési kötelezettséget az FVF nem állapíthatja meg, csak a bíróság. 

A jogérvényesítés elévülési ideje: 

a.. a tartós használatra rendelt termékeknél a szavatosság elévülése három év letelte után következik be. b.. nem tartós cikkeknél hat hónap után évül el a szavatossági igény. Azaz ezen idő alatt élhet jogaival a fogyasztó. Azoknál a termékeknél, amelyeknél egy év a jótállási idő, további két esztendeig, azoknál pedig, amelyeknél kettő év a jótállás időtartama, további egy évig érvényesíthető a szavatosság. 

A nem tartós használatra rendelt termékeknél (például: cipő, egyéb ruházati termékek stb.) a szavatosság alapján érvényesíthető jogok általános elévülése hat hónap. Ha a vásárló e hat hónap alatt menthető okból nem tudja szavatossági jogait érvényesíteni így különösen, ha a hiba, jellegénél, avagy a dolog természeténél fogva hat hónapon belül nem volt felismerhető - szavatossági jogait a teljesítéstől (vásárlástól) számított egy évig érvényesítheti.

Az EU-ban a szavatosság az alábbiakra terjed ki: 

a.. az áru nem alkalmas a használatra; 
b.. teljesen más árut szállítanak, mint amit a fogyasztó rendelt; 
c.. hiányzik a használati utasítás; 
d.. kevesebb áru érkezik, mint amennyit a fogyasztó rendelt; 
e.. hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott áru szakszerűtlen 
összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős; 
f.. a kötelezett felel akkor is, ha az áru összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, de a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. 

A fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely ezektől a rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. 

A minőségi vagy mennyiségi hibáért kellékszavatossággal, a jogi hibáért jogszavatossággal tartozik a kötelezett (aki lehet a gyártó, a forgalmazó vagy a kereskedő). Jogi hibának minősül, ha a hibátlan teljesítés ellenére a jogosult nem szerzi meg mindazon jogokat, amelyek őt jogszabály vagy szerződés alapján megilletnék. 

Ha a termék nem felel meg a szerződésnek, a fogyasztót a következő szavatossági jogok illetik meg: 

a Ptk. módosítása a fogyasztók számára előnyös irányba változtatta meg a jogérvényesítés sorrendjét. A korábbi szabályozás szerint a fogyasztó elsősorban a hiba kijavítását, illetőleg megfelelő árleszállítást kérhetett, és csak abban az esetben kérhette az áru kicserélését, ha a hiba nem volt rövid idő alatt (8 munka napon belül) értékcsökkenés nélkül kijavítható, vagy a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem volt lehetséges. 

Egyrészt az új szabályozás alapján a fogyasztó már első körben választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér, tehát a kicserélés, mint igény teljesítésének nem feltétele a javíthatatlanság. A fogyasztó választási lehetősége csak akkor korlátozott, ha a kicserélés lehetetlen (pl. nincs azonos vagy hasonló termék a kereskedő készletében) vagy ha a csere aránytalan többletköltséget eredményezne (pl. azonnal és minimális költségigénnyel járó javíthatóság esetén). 

Másrészt az szabályozás alapján a szavatossági jogok érvényesítésének sorrendjében második helyre került az árleszállítás igénylésének a lehetősége, illetőleg az elállás (azaz a vételár visszakövetelése), mely utóbbira akkor kerülhet sor, ha a jogosultnak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, illetőleg ha a korábbi igények teljesítését a kötelezett nem vállalja vagy nem tudja teljesíteni. Fontos szabály ugyanakkor, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak. 

A forgalmazó 

A forgalomba hozó felelős a fogyasztóval szemben azért, hogy az áru annak átadásakor megfelel a törvényes vagy szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. 

A gyártó, illetve a forgalmazó mentesül a felelősség alól, ha a.. a fogyasztó már a szerződéskötéskor tudott a hibáról, és ennek ismeretében is megkötötte a szerződést; 
b.. a fogyasztó észreveszi, hogy a kötelezett hibásan teljesített, és ezt nem közli időben, akkor az ebből eredő kárért nem felel. 
c.. a fogyasztó szavatossági jogait az olyan hibák tekintetében érvényesítheti, amelyek a teljesítés időpontjában már megvoltak, és két éven belül felszínre kerültek. Használtcikkeknél ez a határidő az eladó és a fogyasztó közötti megállapodással egy évre lerövidíthető. 


Jótállás 

A jótállás esetében arról beszélünk, hogy az áru az átadáskor hibátlan volt. Ez tehát szigorúbb felelősség a szavatossághoz képest, mert a hibás teljesítésből eredő jogvita esetén a gyártónak, illetve a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy hibátlan árut adott át és a hiba a fogyasztó rendeltetésellenes használata miatt keletkezett. 

a.. A jótállás legrövidebb időtartama 12 hónap, de egyes termékeknél ennél is hosszabb lehet. 
b.. Jótállás esetén 15 napja van a kereskedőnek a kijavításra, amennyiben cserekészüléket biztosít, akkor ez a határidő 30 napra hosszabbodik. 

Fogyasztói jogok 

a.. A vásárló kérheti a hiba kijavítását, 
b.. a vételár leszállítását, 
c.. a hibás áru kicserélését, 
d.. valamint a munka újbóli elvégzését. 
Javítás esetén - a hiba bejelentésétől kezdődően - a jótállási idő azzal az időtartammal meghosszabbodik, amely alatt az áru rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt. Ha a hibás árut ki kell cserélni, illetve a munkát újra el kell végezni, a jótállás újra kezdődik. 

A vásárló - a szavatossági szabályokkal ellentétben - nem javíthatja ki maga a hibát, mert ezzel elveszíti a jótállási jogait. 

Tartós termékek esetén amennyiben a termék a vásárlástól számított 3 napon belül meghibásodik, a forgalmazónak ki kell azt cserélnie. (Kivéve, ha a termékbe beépített biztonsági elemek (például elektromos biztosíték) hibásodnak meg. 

A távollevők között kötött szerződésekről* 

1999. március 1. napján lépett hatályba a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) sz. kormányrendelet, amely az Európai Parlamentnek és Tanácsnak ugyan­ezen tárgyú 97/7/-EK irányelvén alapul. 

A rendelet fő célja a fogyasztóvédelem. A polgári jog általános szabályaitól eltérően a fogyasztó hallgatólagos elfogadó nyilatkozatát, illetve nyilatkozatának hiányát nem lehet ráutaló magatartásként értelmezni. Az áru illetve szolgáltatás ellenértékét a vállalkozás csak megrendelés esetén követelheti. A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges az automata hívókészülék illetve telefax útján történő szerződéskötéshez. Ha külön jogszabály nem tiltja és a fogyasztó, nem tiltakozik, a fentieken kívül bármely más távközlő eszköz használható. A fogyasztó a rendeletben biztosított jogairól érvényesen nem mondhat le, eltérni ezektől csak a fogyasztó javára lehet. 

Ilyen fogyasztóvédelmi szabály a vállalkozást terhelő tájékoztatási kötelezettség is. Ha telefonon tesz ajánlatot, úgy annak kezdetekor közölnie kell nevét, székhelyét, telefonszámát, és a szerződéskötésre irányuló szándékát. Legkésőbb a szerződés megkötésekor írásbeli úton köteles közölni saját adatait; a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságait, az ellenszolgáltatást az esetlegesen hozzá kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel, a fizetés, szállítás vagy teljesítés egyéb feltételeit; az elállás feltételeit; a távközlő eszköz alapdíjtól esetlegesen eltérő díját; az ajánlati kötöttség idejét; valamint folyamatos vagy ismételt teljesítés esetében a szerződés legrövidebb időtartamát 

Elállás

A vásárló jogosult az áru átvételétől számított 14 napon belül a szerződéstől elállni. Megrendelő az elállási szándékát írásban legalább e-mailen, vagy telefonon bejelenteni a Szállítónak! Ebben az esetben az áru és az elküldött számla haladéktalan Szállító részére történő visszajuttatásáról a vásárlónak kell gondoskodnia és a visszajuttatással összefüggésben felmerülő minden költség a Megrendelőt terheli. A vételárat csak sértetlen állapotú áru esetében tudjuk visszatéríteni.

3 hónapra mdosul kivéve, ha ez idő alatt eleget tesz ennek, mert akkor a tájékoztatás kézhezvételétől számítva újraindul a 8 munkanapos határidő. A rendelet alapján nyújtott elállási jog nem illeti meg a fogyasztót, ha Szolgáltatás esetében a teljesítés a fogyasztó beleegyezésével megkezdődött az ár illetve a szolgáltatás díja piaci ingadozástól függ; 

az áru személyhez kötött, fogyasztói utasítás vagy kifejezett kérés alapján állították elő, i
lletve vissza nem szolgáltatható vagy gyorsan romlandó; 

Visszakövetelhetem a vételárat olyan termék esetén, amelyet kifejezetten a saját kívánságomra, egyedi utasításaim alapján készítettek, állítottak elő?

Nem, mivel a vállalkozások nem kötelesek olyan termékek feltétlen visszavételére, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó egyedi utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő. Ha ezekben az esetekben elfogadnánk az elállási jog gyakorlását, akkor gazdaságilag értéktelenné válna a dolog, hiszen a kereskedő már nem tudná a kizárólag az azt megrendelő fogyasztó számára értékkel bíró egyedi jellegű terméket más vevő számára értékesíteni.

Példaként említhető, amikor ajándéktárgyakat, pólókat, bögréket a megrendelő egyedi kívánsága, az általa biztosított fotók alapján készítenek el. Hasonlóan nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, ha az általunk készített digitális fényképek előhívásával, vagy egyedi számítógépes szoftverek megalkotásával bízzuk meg a webáruházat.

Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a kivételszabály kizárólag az egyedileg, a fogyasztó kifejezett kérésére előállított termékeknél alkalmazandó. Az a körülmény, hogy a fogyasztó például egy ruhanemű megrendelésénél a saját egyedi méretadatait adja meg, nem teszi a terméket a fogyasztó személyéhez kötötté, hiszen a ruhaneműt már korábban, nem a fogyasztó kifejezett kérésére gyártották le. Szintén nem minősül a fogyasztó személyéhez kötöttnek az egyedi konfigurációval összeállított számítógép, notebook sem, mivel e termék alkatrészei állagának sérelme nélkül szétszedhető és újra összeszerelhető, így az egy új vevő számára értékesíthető.

hang- illetve képfelvétel, valamint szoftver esetében a csomagolást felbontotta; 
hírlap, folyóirat és az időszaki lap terjesztése esetében; 
szerencsejáték-szerződésnél. 
Elállás esetén a vállalkozás legkésőbb 30 napon belül köteles a fogyasztó által kifizetett összeget visszatéríteni, minden költség ot terheli. A fogyasztónak csupán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatos költségeket kell viselnie, valamint a vállalkozás követelheti tőle az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését. 

A szerződés teljesítésére a vállalkozás a fogyasztó felszólításának kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles. Természetesen a felek ettől eltérően is meghatározhatják a teljesítés határidejét, illetve határnapját. Ha a meghatározott áru nem áll rendelkezésre, illetve a szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, úgy erről köteles a fogyasztót haladéktalanul értesíteni, valamint a befizetett pénzösszeget 30 napon belül visszatéríteni. Ez természetesen még nem mentesíti az egyéb szerződéses kötelezettségei alól. Ha a vállalkozás szerződésszerűen helyettesíthető áruval vagy szolgáltatással teljesít, és a fogyasztó elállási jogát a rendelkezésre álló határidőn belül gyakorolja, úgy a visszaállítással kapcsolatos költségek a vállalkozást terhelik.

 

 A szolgáltató a látogatók személyes adatait a mindenkor hatályos jogszabályokkal összhangban kezeli, amelyeket az adatkezelés minden fázisában köteles betartani. A szolgáltató által végzett adatkezelésre elsősorban az alábbi jogszabályok adat- és titokvédelmi rendelkezései az irányadóak:

  •  Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28-án napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi VI. törvény,
  • A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény,
  • A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény VIII. fejezetében foglalt adatkezelési szabályok ("Hkt."),
  • A távközlési előfizetői szerződésekről szóló 249/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet,
  • A hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, a hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az azonosító kijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló 253./2001. (XII. 18.) Korm. rendelet

 A szolgáltató titoktartási kötelezettsége:
A szolgáltató a tudomására jutott személyes adatokat köteles bizalmasan kezelni, azok megismerését az érintett előzetes hozzájárulása nélkül más személy számára nem teheti lehetővé, illetve azokat nem hozhatja nyilvánosságra. A titoktartási kötelezettség a szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját a szolgáltatóval azonos módon terheli és megszegéséért a jogszabályok szerinti felelősséggel tartozik.

 

A személyes adatok védelméről:

 

A személyes adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek nem adjuk ki.